2012. május 3., csütörtök

Bohol Island

Ápr.30.
Reggel fél öt van. Bepakolok a kis hátizsákomba, fogok egy taxit, és lemegyek a kikötőbe fél hatra, mert állítólag hatkor indul az első hajó Boholra. Az út 2-3 óra lesz. A kikötőben a jegypénztáraknál tömeg. Hihetetlen mennyire átláthatatlan káosz van itt. Beállok egy sorba. Sorra kerülök, és kiderül, hogy elfogyott az összes jegy Boholra, de ha akarok akkor du. 2-kor megy egy másik, vagy holnap reggel próbáljam meg megint. Ezt nehezen tudom megemészteni. Kifelé menet egy másik kis jegypénztárat veszek észre. Gyorsan beállok egy sorba, és érdeklődöm az elöttem álló lánytól, hogy tudok e itt jegyet venni Boholra. Igen, Ő is oda megy meglátogatni a szüleit, mert Ő kint él a férjével Californiában. Ez jó. Lehet, hogy mégis tudok menni? Jóó, sikerül jegyet venni! Hétkor indul a hajóm. Bár a lány azt mondja, hogy szerinte ott kéne aludnom Boholon, mert nem lesz elég időm körülnézni.
Megérkezem Bohol szigetére. Leszállok a hajóról és bérelek egy autót sofőrrel, aki egész nap viszi majd a seggem :-) Indulunk is, mert sok a látnivaló. Első állomásunk egy kilátó. Szerencsére akkora eső van, hogy alig látni, de 5 perc és már el is áll.
Az eső elállt, a rizsföldeknek jót tett.

 A kilátóból visszafelé menet, szólnak,hogy bemehetek egy elkerített kis dzsungelba, ahol láthatom a világ legkisebb majmát a Tarsier-t. Itt csak három darab van belőlük. Hát igen, tényleg nagyon picike, a mobiltelefonom nagyobb mint a majom. Igazából észre sem veszem, úgy szólnak, hogy hol kell néznem. Nagyon jópofa állat, a testéhez képest hatalmas szemei vannak, hosszú farka, és csupasz kis lábai. Kb. úgy néz ki mint a Csillagok Háborújából a Joda :-)
Tovább megyünk, a híres Csokoládé Hegyeket megnézni. Azért kapta ezt a nevet, mert úgy néznek ki mintha egy sík területre ledobáltak volna egy csomó csoki bonbont. Ezekből a csoki dombocskákból összesen 1776 darab van a szigeten!!! Az egyik ilyen dombra épült a kilátó is, ahonnan körbe lehet nézni, és lehet kezdeni számolgatni :-)


Innen megyünk tovább egy Man Made Forest nevű helyre. Ez a hely amolyan oázis a szigeten, kb. 3 Km-es sugarú területen fekszik egy igazi őserdei hatalmasra nőtt fákból álló erdő. Érdekes, talán régen az egész szigetet egy ilyen erdő boríthatta.

A következő hely az ahol igazából vannak a Tarsier-ek. Ez már egy nagyobb erdős terület, ami el van kerítve, és kis ösvények vannak. Itt már sok kis majmocska van.

Tarsier

Aztán érdekesség képpen, megállunk egy folyó partján ahol van két függőhíd. Aki tériszonyos annak nem ajánlom, mert elég instabil. Nem veszélyes, csak mozog a lábad alatt, mint minden függőhíd.
Néhány drótkötél, és bambusz.

Na de már rég el is múlt dél, nagyon éhes vagyok. Ezért elmegyünk egy Floating Restro nevű vendéglőbe, ami egy folyón van. Több hajóból áll. Minden hajón büfé rendszerű az étkezés. Felszállok az egyik hajóra és amíg ebédelek, addig visz egy kört a folyón. Igazán egyedülálló élmény ilyen környezetben ebédelni, és a kaja is bombajó.
Az úszó étterem.
A kilátás hajóról. Így nem lehet ebédelni!! :-)

Teli hassal folytatom az utam. A következő állomásom egy mini állatkert, csak annyi a különbség, hogy itt megérintheted az állatokat, pl. sárkánygyík,óriás piton. Itt azért készül pár jópofa fotó :-)
Gyerünk a következő látványossághoz. Megérkezünk az ország egyik legöregebb korall kőből épült templomához. A templom neve Baclayon Church, és 1727-ben épült.

Ezután egy emlékművet nézek meg. A Spanyol, és a Fülöp Szigeteki katonák, háát hogy is mondjam...békeszerződése lehet talán, vagy valami ilyesmi.

Innen elmegyünk egy barlangot megnézni. A föld alatt van, és nem túl nagy. Van odalent egy kis tó is, amiben lehet fürödni is, ezt néhány srác ki is használta.
Lejárat a barlangba

A végére maradt a híres nevezetes Alona Beach. Ide tudsz eljönni Magyarországról utazási irodával. Nagyon kíváncsi voltam erre a beach-re, mert nagyon sztárolják. Tele van szállodákkal a part, és nem takarítják. Sok hordalék, elhagyott papucsok, rengeteg ember, (persze most van itt főszezon) de akkor is, kicsit kiábrándító. Azért örülnék, ha Magyarországnak lenne egy ilyen partja :-)
 Ezennel örömmel jelentem minden kedves barátomnak, aki velem volt Palawanon, hogy az ország legszebb helyein voltak, ezt garantálom!!! A nyomába sem ér természeti szépségeivel Palawannak. Nem azt mondom, hogy csúnya, csak ha választanom kéne, hogy hol töltsem a nyaralásom akkor 100%, hogy Palawan lenne a nyertes.

Lassan besötétedik, még másfél óra és indul a hajóm vissza Cebura. A sofőröm aggódva vár már a parton, hogy induljunk mert le fogom késni a hajót. Rendben, már indulunk is vissza. Megérkezünk a kikötőbe, megveszem a jegyet, egy szuper gyors hajóra, ami egy óra alatt visszavisz. Megérkezek Cebura. A kikötőből kifelé jövet megveszem a vacsorám, és irány vissza a szállás. Ez is egy élménydús, és kimerítő nap volt számomra. Komoly fáradság tör rám, ezért elteszem magam holnapra. Jó éjt.

1 megjegyzés:

  1. Nagyon szééééééép! A másik, ami még eszembe jutott miután elolvastam a bejegyzést, azt nem lenne szép ide leírni! :)))
    Gyere már haza felé!!!!!! :)

    VálaszTörlés